Skót/brit hagyományőrzők


A MAGYAR – SKÓT TÖRTÉNELEM KÖZÖS LAPJAI
 
ELSŐ FEJEZET: SKÓCIAI SZENT MARGIT
Ez egy több nemzedéken átívelő történet, melynek útvonalát egy mai terepjáróval sem nagyon lehet bejárni. A lexikonok egyetlen dologban értenek egyet, abban, hogy nem értenek egyet… Nem csoda, hiszen az ekkor történő eseményeket csak évszázadok múltán öntötték írásba, akkor is meglehetősen pontatlanul, elfogultan.
Vasbordájú Eadmund király 1016 november 30-án meghal. Özvegye, Ealdgyth egyedül marad
két fiúval. Eadmund az idősebb, Edward a fiatalabb.
Viking praktikával és erőszakkal Knut lesz a király és (tanácsadója, Eadric ördögi tervének megfelelően) elküldi a két gyereket hajóval a mai Svédországba, féltestvéréhez Olafhoz. A fiúk túlélik az utat, de közben Olaf buzgó keresztény lesz, és gyermekgyilkosságot már nem vállal. Továbbküldi a fiúkat, 1017-ben, vagy 1018-ban a mai Oroszországon keresztül (Rusz), illetve a mai Ukrajnán át Magyarországra kerülnek. A gyerekek ezt a rettenetes utat is túlélik, de nemsokára Eadmund, az idősebb fiú Magyarországon fiatalon meghal. Edward később megnősül, elveszi Agátha hercegnőt (?) (Agátha hercegnő személye körül viták folynak, valószínűleg I. István, magyar király leszármazottja.) Három gyermekük születik Magyarországon, Pécsvárad és/vagy Mecseknádasd környékén: Margit, Christina és Edgar.
Edward felé a figyelem 1054-től fordul, mert Knut király családja kihal (nem véletlenül) és a trónt a Vasbordájú öccse, Hitvalló Edward király foglalja el 1042-ben. Hitvalló Edwardnak viszont nincsen örököse, tehát Edwardnak jár a korona. Alfred worcesteri püspök követként Kölnbe megy, III. Henrik, Német – Római császárhoz, majd onnan egyházi követség érkezik Magyarországra Edwardot királynak felkérni, 1054 táján. Edward mint trónörökös, Edgar és Margit elindul Angliába vissza, de Edward meghal, mielőtt nagybátyját Hitvalló Edwardot láthatta volna. Innentől Edgart illeti a trón, mert Cerdic és Nagy Alfréd egyedüli örököse (Wessex). Megérkeznek Angliába, de vesztükre, pont akkor Hódító Vilmos foga is az ingatag angol trónra fáj. Hódító Vilmos északra kergeti Edgart és Margitot. Skócia területén a nem túl barátságos, III. Véreskezű Malcolm karjai közé futnak.
De láss csodát! Véreskezű Malcolm első látásra szerelmes lesz Margitba és elveszi feleségül.
Margit jámbor és gyönyörű, szépségének titka, hogy Anglia királyának húga, a magyar király és a Német-Római császár szegről-végről rokona, a kor legjobb partija, és aki vele házasodik, az dinasztiát alapíthat. III. Véreskezű Malcolm klánvezérből (chieftain), így gyakorlatilag király lesz, s az első skót királyné a Magyarországról érkezett Margit (akit Skóciában Magyar Margitként is emlegetnek). Gyermekük (I. David) már vér szerint örökli a királyi címet. Véreskezű Malcolmot Margit megjuhászítja, gyermekeket szül neki, akik már dinasztia tagjaiként királynak és hercegnek születnek.
Margit keresztény templomokat épít és a klánrendszert felváltja, a középkori egyházra épülő királyságának rendszere. Margitot hű skótjai később szentté avatják. Edinburgh várában máig is látogatható a St Margaret’s Chapel
 
Ezen tárgykörben alátámasztott, hivatkozással (linkkel, bibliográfiával) ellátott hozzászólást szívesen fogadok, ezek hiányában viszont a sarlatánságokat és a kontárkodást törlöm!
 


MÁSODIK FEJEZET: GAUDI ANDRÁS
 
Ha a magyarok valakit megszeretnek, akkor annak nevét „megmagyarosítják”. Így lett a skót pallér Adam Clarkból Clark Ádám, Karl Mayból May Károly, Jules Verne-ből Verne Gyula és Andrew Gowd-ból, Gaudi András.
Gaudi András skót származású tüzértiszt volt. Eredeti neve Andrew Gowd (egyesek szerint Gawdy) lehetett. 1612-ben vagy 1613-ban született. 1641-ben állt I. Rákóczi György mellé, és eredményesen harcolt annak 1644-45-ös hadjáratában, mint a fejedelmi sereg egyik vezére. 1646-ban svéd szolgálatban álló alezredesként harcolt a harmincéves háború birodalmi harcterein. Az 1650-es évek elején Kelet-Poroszországban vásárolt birtokokat, majd 1654-ben visszatért Erdélybe. II. Rákóczi György oldalán részt vett a lengyelországi hadjáratban is, az elfoglalt Brzezany várának lett a kapitánya. A következő évben Várad védelmében tüntette ki magát. A védműveket időben helyreállítatta, kevés ágyúját ügyesen mozgatta, lőszerét a kartácshoz hasonlatos fémszögekre cserélve, az első sorokból meglepetésszerűen használta. Lovas kicsapásokat vezetett. Miként Dobó István, ő is sikerrel verte vissza a törökök támadását, de inkább Bornemissza Gergelyre hasonlított, midőn ötletességgel, praktikákkal rettentő pusztítást végzett az ellen soraiban. A szeptember 13. és 20. között zajlott ostrom a tatár és török, valamint oláh hadak számára teljes vereséggel zárult.
Gaudi később is Rákóczi mellett maradt a törökök elleni harcokban. 1660-ban az ő rábeszélésére fogadta el a fejedelem a harcot Szászfenesnél, amelyben aztán az halálos sebet kapott. A skót tiszt ezt követően kelet-poroszországi birtokaira költözött, ott élt haláláig, 1665-ig I. Frigyes Vilmos porosz herceg és brandenburgi választó szolgálatában.

HARMADIK FEJEZET: ADAM CLARK
 
Ha a magyarok valakit megszeretnek, akkor annak nevét „megmagyarosítják”. Így lett Jules Verne-ből Verne Gyula, Karl Mayból May Károly, Andrew Gowd-ból, Gaudi András és a skót pallér Adam Clarkból Clark Ádám.
 
Clark Ádám 1811 augusztus 11-én Edinburghban született, Adam Clark néven. Műszaki tanulmányait és mérnöki tevékenységét Londonban folytatta. Itt találkozott Széchenyi Istvánnal, aki a Duna szabályozásához szükséges gépeket rendelte meg. Adam Clark ekkor érkezik először Magyarországra, de a „Vidra” nevű kotrógép beüzemelése után visszatért Londonba. Ott vízépítő tevékenységével annyira kitűnt, hogy William Tierney Clark (névrokon) angol hídtervező, hidrotechnikus helyettese lett a Lánchíd építésében. William Tierney Clark inkább elméleti szakember volt, aki elfoglaltsága miatt kevesebbet tartózkodott Magyarországon. Így Adam Clark, mint jó pallér építette meg a Lánchidat, amely összekötötte Pestet Budával, Magyarországot Európával. Az 1848-49-es Forradalom és Szabadságharc idején Adam Clark nyíltan a forradalom mellé áll és művét, a Lánchidat, úgy rongálja meg, hogy azt a császári csapatok ne tudják felrobbantani. (A híd láncfeszítő kamráit vízzel elárasztotta és a szivattyúkat összetörette. Innentől hiába hordták szekérderék-számra hordták a puskaport a hídra, a robbantás után a Lánchíd /az eredeti jelentések szerint/ „erősen kormos lett” /magyarul semmi baja sem lett/, viszont a robbantást vezető Alnoch Alajos ezredest elpusztította. A Lánchídon keresztül is megindult a döntő roham. Budát visszafoglalták, de a háborút elvesztették a magyarok. A kiemelkedő építésznek megbocsátottak a császáriak. Adam Clark idetelepül, magyar lányt vesz el feleségül, Áldásy Máriát. Később megépíti az Alagutat és Budapest arculatának egyik meghatározója lesz. 1866-ban élete véget ér, sírja a Kerepesi temetőben megtalálható.
 
„A HÍD” című regényem egyik főszereplője Adam Clark. Mint író felfigyeltem egy különleges „nomen est omen” jelenségre: a gonosz hídrobbantót Alnochnak hívták, a szépséges lányt meg Áldásynak… Egyébként a Híd története annyira romantikus, hogy csak színeznem kellett a cselekményt…
Például ez már bele se került a műbe: Clark Ádám semminemű kitüntetést nem volt hajlandó elfogadni élete során. V. Ferdinánd nemességet akart számára adományozni a Lánchíd építéséért, azonban Clark büszke volt skót nemességére, s így ezt a megtiszteltetést elhárította. A király erre egy nagyobb méretű, színarany, címeres tubákos szelencét ajándékozott neki.

NEGYEDIK FEJEZET: JANE HAINING

Jane Haining 1897-ben született a skóciai Dunscore-ban. Ötéves korában elvesztette édesanyját. Felnőve tíz évig egy fonodában dolgozott Paisleyben. 1932-ben a Skót Presbiteriánus Egyház budapesti misszióján kezdett dolgozni. A Skót Misszió 400 magyar, ZSIDÓ ÉS KERESZTÉNY gyermek számára működtetett iskolát a Vörösmarty utcában. Haining 1939-ben éppen szabadságon volt Nagy-Britanniában, amikor a háború kitört, de ennek ellenére visszatért Budapestre.
Amikor a németek 1944-ben megszállták Budapestet, a misszionáriusok azt az utasítást kapták, hogy térjenek haza, de Haining ezt megtagadta, mert nem akarta a nehéz helyzetben magukra hagyni a rábízott gyermekeket. Ha békeidőben szükségük van őrá – írta nővérének -, akkor a háború idején még sokkal inkább, és további életében nem lenne egyetlen boldog pillanata sem, ha hazamenne, és magára hagyná a veszélyben lévő védtelen gyermekeket. A Skót Misszió menedéket nyújtott a politikai üldöztetés elől menekülőknek is. A református lelkész és miniszterelnök, később köztársasági elnök Tildy Zoltán is ebben a VI. kerületi épületben rejtőzött a nyilaskeresztes hatalomátvétel napjaiban.
Egy feljelentés nyomán az SS májusban átkutatta a missziót, és Haininget a briteknek való kémkedés vádjával 1944. április 25-én letartóztatták és a budai Fő utcai börtönbe zárták. Ravasz László püspök minden követ megmozgatott kiszabadítására, de sikertelenül. A német hatóságok a skót egyházat Jane Haining haláláról úgy értesítették, hogy őt Németország elleni kémkedés vádjával letartóztatták, majd egy bélbántalomból származó sorvadásos betegség következtében kórházban halt meg 1944. július 17-én. Valójában Auschwitzba deportálták,
Jane Haining a Skót Egyház budapesti leányintézetének vezetőjeként, a vészkorszakban a rábízott gyermekek mellett maradt, és ezért mártírhalált halt. Auschwitzi utolsó levelében arról írt, hogy a gyerekeknek a padlásra dugott lisztet át kell szitálni… Micsoda lelki erő kell, a gázkamrák árnyékában, mások egészségére gondolni?
sdr

Mi SKÓT/BRIT HAGYOMÁNYŐRZŐK vagyunk, mert a hagyományőrzés a barátságon és jó hangulaton alapul.

A lényeg: dudás, dobos, lövész

— aki a rettentően hangos zenészek mellé, még hangosabban lő is…

Van, aki skót dudán játszik, van, aki 500 évre visszavezeti a családfáját*, és van, aki imád hangosan dobolni…

HALK DOLOGRÓL ITT SZÓ SEM LEHET!

*Felföldi János a becsületes nevem, származásom tekintve skót. Mindig könnybe lábadt a szemem már kisebb koromban is, mikor meghallottam a duda hangját. Sokáig nem is sejtettem miért, míg Édesapám tanácsára el nem kezdtem felgöngyölíteni a családfánkat. Őseim 1581-as években éreztek Svédországon keresztül az Európai hadszíntérre mint skót zsoldosok. Az Erdélyi hadak először a Lengyel hadjáratban tapasztalhatták meg a skótok állhatatosságát, és félelmetes lövész tudását. Ezek után 1592-ben egy alig 200 fős csoportjuk Jósika akkor miniszter hívására érkezett Erdélybe, majd 1596-ban hősiesen védték Lippa várát “Nagyszemöldökű” Szolimán temesvári beglerbég csapatainak ostromakor. Maroknyi csapatuk nagy része felmorzsolódott az ostrom, majd az azt követő harcokban. A kevés megmaradt zsoldos letelepedett, és beolvadt a székelyek közé. Sokan a helyiek számára nehezen kimondható skót családneveiket is magyarították, így lettünk mi is Felföldiek. A török elleni harcokban nyújtott kimagasló teljesítményért 1611-ben Szebenben Báthorytól családom Felföldi János nevű őse nemességet, és címerviselési jogot kapott. Az ezt követő évszázadok alatt családom hosszú kalandos úton telepedett egyre beljebb a mai Magyarország területére, sokáig Geszteréd, majd Érd-Martonvásár környéke következett. Én magam 1976-ban születtem, immáron Budapesten.

Dudás, dobos, lövész — aki a rettentően hangos zenészek mellé, még hangosabban lő is…

(100.000 Ft + 0 ÁFA + útiköltség)